Könnyeim díszítik a papírt,
toll már nem fog rajta.
Lelkemből üresség taszít,
téged nem vonzó fajta.
Mit kell tennem, hogy számodra
érdekes lehessen a személyem,
Írsz-e vajon napont másokra
Gondolataid vajon felélem?
Csak mondd és megteszem neked,
Más ember csak érted leszek.
Nézzenek engem ítélkező szemek,
Tudd, hogy szívem csak téged szeret.